Velok István 1947. 07. 07.-én született. Csecsemőkorában agyhártyagyulladást kapott. Ezáltal maradandó betegségben szenved és éli le az életét. Súlyos mozgásszervi betegségben szenved a mai napig is. 100% mozgássérült lett. Gyermekkora óta 90%-ban intézettekben, kórházakban nőtt fel. Ott iskoláztatták, gondozták, ápolták, foglalkoztak vele. Mivel kezeit nem tudja használni, így írógéppel írogatta a leckéjét és terveit is. Önállóan enni, öltözködni képtelen. Idők folytán tanulmányait szorgalmasan letette és jelesre végezte. Már gyermekkorában mutatkozott a meglepő tehetsége. Jó felfogó képességgel rendelkezik. Ezzel a tulajdonságaival és akaraterejével nem hagyta el magát. Idők multán saját akaratával, bámulatos türelmes, munkáival megvalósította egyedi alkotását. Írógépével, vagyis betűkkel, jelekkel, számokkal, képeket készít és rajzol vele. Hosszú idő elteltével kikopogtatja azt, amin dolgozik. Minden előrajzolás nélkül készíti el azokat. Érdekes technikájával térhatást, árnyékolást tudd saját maga kidolgozni. Fényképről vagy emlékezetből dolgozik. Többször szerepelt TV-ben és sajtóban is.
Ők nevezték el, ÍRÓGÉPMŰVÉSZNEK VAGY MÁSODIK PICASSÓNAK.

Élet és akaraterő rejtőzik benne.